Korábbi cikkünkben arról esett szó, hogy miért elengedhetetlen egy B2B startup esetében a probléma validálása. Ha sikerült megtalálnod azt a piaci szegmenst, ahol top prioritásnak számít a startupod alapját képező probléma, akkor végre koncentrálhatsz a megoldására.

Bár az ötlet folyamatosan fejlődni, alakulni fog, azért számos alapvető dolgot át kell gondolj, mielőtt belevágsz a fejlesztésbe. A termékötleted alapjain túl ideje az üzleti terveknek, növekedési stratégiáknak is időt szentelni (persze ezeknek is számos változata születik majd a projekt előrehaladtával). Döntést kell hozz arról is, hogy hogyan szeretnél eljutni a gyakorlati megoldásig. Az itt felvetett feladatok mind külön cikket érdemelnek, a mait a legutolsó kérdésnek szenteljük, azaz ki fejlessze a termék első verzióját, az MVP-t.

1) Hagyatkozz magadra!

Szerencsés eset, ha rendelkezel az általad eltervezett MVP létrehozásához szükséges programozói tudással. Ilyenkor a legnagyobb kezdeti befektetés az általad ráfordított idő (és stressz) lesz. A munkával töltött hosszú órákkal viszont egy startup indításakor amúgy is számolni kell. A programod minden porcikáját álmodból felébresztve is ismerni fogod. (Cserébe viszont a debugging is a te ősz hajszálaidnak a számát fogja gyarapítani.)

Ha az MVP siker lesz, előfordulhat, hogy olyan elemekre, feature-ökre is igénye lesz a felhasználóidnak, amelyek már meghaladják a programozói komfortzónádat. Ekkor a fejlesztés egyes részeit még mindig kiszervezheted egy megbízható fejlesztőcsapatnak. Esetleg megfontolhatod a kellő tudással rendelkező, elhivatott programozók felvételét (ez az út viszont lényegesen lassabb, de erről majd máskor).

Már csak az efféle bővülési lehetőségekkel számolva is különösen fontos, hogy az általad fejlesztett MVP-hez precíz dokumentáció tartozzon. Így a projektbe bevont csapat (legyen az cégen kívül vagy belül) zökkenőmentesen tud hozzáadni a termékedhez, így időt és pénzt takarítasz meg.

2) Legyen ez a társalapító felelőssége!

Ha startupod (egyik) társalapítójának megvan a szükséges tudása az MVP fejlesztéséhez, akkor ebben a szituációban is alkalmazhatóak az előző pontban leírtak — a kezdeti befektetés elsősorban időráfordítással megússzátok. Ez viszont csak akkor opció, ha a társalapítód nem azért lesz a társalapítód, mert megvan a technikai tudása a termék legalább első verziójának megalkotásához, hanem egyébként is őt választanád üzleti partnerednek.

A randioldalak mintájára számos olyan oldalra bukkanhatsz a neten, amelyek a tökéletes társalapító megtalálásával kecsegtetnek. Viszont hiába találsz a kellő technikai tudással rendelkező, szimpatikus szakembert, egy vadidegennel céget alapítani és vállalni a többéves szoros együttműködést és kemény munkát túl kockázatos. Ha szeretnél társalapítót, akkor ne a szaktudás alapján válassz, hanem olyan embert keress, akivel korábban valamilyen projekten dolgoztál már együtt! Csak olyan emberrel vágj bele a cégalapításba, akivel kipróbáltan hatékonyan tudsz együtt dolgozni, és ugyanolyan odaadással törekszik a közös cél elérésére, mint te! Így a legfontosabb, hogy zökkenőmentes legyen a kommunikáció és effektív a problémamegoldás, és lehetőleg vezetői, üzleti kvalitásaitokban egészítsétek ki egymást.

Alkalmazott?

Felmerülhet az is opcióként, hogy megfelelő technikai társalapító híján inkább felveszel valakit az MVP fejlesztésére. Egy startup esetében viszont az első alkalmazottak megválasztása szinte ugyanolyan körültekintést igényel, mint a társalapító megtalálása, hiszen ők lesznek vállalkozásod alappillérei. Az első alkalmazottak felvétele viszont nem elhanyagolható, hosszútávú anyagi befektetéssel jár. Így ez az út nem a legszerencsésebb.

3) Szervezd ki a fejlesztést!

Ha a startup alapítói nem rendelkeznek az MVP fejlesztéséhez szükséges technikai tudással, akkor érdemes kiszervezni a programozási feladatokat. Először viszont meg kell vizsgálni, hogy a megoldandó probléma tükrében megéri-e kiszervezni a fejlesztést. Majd meg kell keresni a megfelelő szoftverfejlesztő céget.

Mikor szervezhető ki az MVP-fejlesztése?

Paolo Dotta cikke könnyen alkalmazható, praktikus útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy mikor érdemes egy startupnak kiszervezni a fejlesztést, és mikor kifejezetten fontos azt házon belül tartani. Ezt igyekszünk most B2B startupokra fókuszálva összefoglalni.

Az első és legfontosabb kérdés az, hogy milyen jellegű problémát szeretnél megoldani. Ha a probléma nem technológiai jellegű, és a leendő szoftvered csupán eszköz annak megoldására, akkor nyugodtan kiszervezhető a fejlesztés. Ilyen eset például a korábbi Startup101 cikkeinkben felmerült Y és Z generációk toborzását segítő ATS. Itt ugyanis a toborzás nehézségei nem számítanak technológiai problémának, a fiatalabb munkavállalók elérésére optimalizált ATS egy (történetesen programozást igénylő) eszköz a megfelelő jelentkezők elérésére, kiválasztására. Más tál tészta, ha egy olyan eszközt akarsz a piacra dobni, ami a programozókat segíti például a tesztelésben, az egyszerűbb dokumentációkészítésben vagy épp a debuggingban. Ilyenkor a megoldandó probléma vegytisztán technológiai jellegű, és jobb, ha a startupod kulcsemberei hozzák létre a megoldást.

A problémád típusának beazonosításában segíthet a választott piaci szegmens kategorizálása is. Ha a leendő terméked célközönsége technológiai szakemberekből, fejlesztőkből, tesztelőkből stb. áll, akkor valószínűleg szükség lesz arra, hogy a startupod kulcsemberei közül is értsen valaki ehhez a területhez. Ha viszont másfajta vállalkozásokat célzol meg (például toborzócégeket), akkor a technológiai tudás helyett sokkal fontosabb, hogy mennyire érted az adott szegmens problémáját, tudsz-e rá használható megoldást alkotni. Itt nem a technológia, hanem a munkafolyamatok észszerűsége, a megoldást nyújtó ötlet kerül a központba.

Az utolsó kérdés ezt a gondolatsort árnyalja tovább. Ha a megoldásod elengedhetetlen része és egyik fő értéke egy technológiai újítás, akkor a fejlesztést nem érdemes kiadni a kezedből. (Ha viszont te vagy a társalapítód fel tud fedezni egy új technológiát, akkor valószínűleg rendelkeztek is a kellő programozói tudással a szoftver létrehozásához. Így felesleges kiszervezni a munkát.) Ha viszont a megoldásod már meglévő technológiával megoldható, akkor nyugodt szívvel dönthetsz az outsourcing, azaz a kiszervezés mellett. Ilyenkor ugyanis nem az alkalmazott technológia lesz a startupod fő értéke, hanem a megoldásod logikussága. A lesz a központi kérdés, hogy tudsz-e olyan funkciókat, átgondolt munkamenetet vagy hozzáadott szolgáltatást biztosítani ügyfeleid számára, amelyek tényleg hatékonyan oldják meg a problémájukat.

A szoftverfejlesztő cég kiválasztása

Az outsourcing ugyan nagyobb kezdőbefektetést jelent egy startup számára, mintha az alapítók fejlesztenék le az MVP-t, cserébe viszont helyzeti előnyhöz juttathatja az induló vállalkozást. A kiszervezéssel egy teljes fejlesztőcsapat tudása és tapasztalata áll a terméked mögött. Lerövidülhet a fejlesztési idő, így hamarabb tesztelheted a piacot és szerezhetsz felhasználói visszajelzést. Emellett olyan tanácsokat is kaphatsz, amelyek megóvhatnak a kezdeti hibáktól. Ehhez viszont körültekintően kell kiválasztani a szoftverfejlesztő céget.

A fejlesztőcsapat technikai tudása mellett a cég hozzáállása kiemelten fontos. Olyan fejlesztőket érdemes keresni, akik a hosszútávú együttműködésben gondolkodnak, így nekik is érdekükben áll majd az MVP-d sikere. Így értékes tippekhez juthatsz az MVP-vel kapcsolatban. Többek között őszinte segítséget nyújtanak arra vonatkozóan, hogy milyen feature-ökre van tényleg szükség az első használható verzióhoz. Így a lehető legkisebb befektetéssel és kockázattal (fölösleges funkciók fejlesztése nélkül) kapsz az első felhasználóidtól visszajelzést, úgy, hogy egy tényleg működő, hasznos termékkel találkoznak.

Emellett elengedhetetlen, hogy precíz dokumentáció készüljön a fejlesztés során és folyamatos legyen az információátadás. Így, ha egy mérföldkő után mégis úgy döntenél, hogy ideje házon belül folytatni a termék fejlesztését, akkor azt probléma nélkül megteheted.

Akármelyik úton is jutsz el az MVP-ig, fontos, hogy az már az alapvető funkciót ellássa, mire az első felhasználókhoz eljut. Arra viszont, hogy mi mindenre kell még odafigyelni az MVP sikeréhez, egy későbbi cikkünkben térünk majd vissza.

Ha Te is a harmadik csoportba tartozol, és egy megbízható csapatra bíznád az MVP-d fejlesztését, akkor nézd meg szolgáltatásainkat vagy keress fel minket!
Development as a Subscription
Tovább
Kapcsolat
Tovább
Szószedet

Szószedet

ATS (Applicant Tracking System): A toborzást és a munkaerő-kiválasztást segítő alkalmazás.

B2B (business-to-business): Amikor egy cég más vállalatoknak értékesít terméket vagy szolgáltatást.

MVP (Minimum Viable Product): A szoftvertermék első olyan prototípusa, amely korlátozott funkcionalitással bír, de már működőképes annyira, hogy a potenciális első felhasználók számára használható legyen.

outsourcing: A vállalkozás egyes tevékenységeinek (jelen esetben a szoftverfejlesztési feladatoknak) a kiszervezése úgy, hogy az adott tevékenységet egy külső cég látja el a vállalkozás számára.

startup: Egy nagy növekedési potenciállal rendelkező, magánkézben lévő mikrovállalkozás, aminek célja, hogy belátható időn belül széles, nemzetközi piacot érjen el és nagyvállalattá nőjön.

validálás: A folyamat, amikor megbizonyosodsz arról, hogy az ötleted találkozik a piaci igényekkel és valóban megoldást nyújthat arra a problémára, ami ihlette. A célközönséged pedig mutat hajlandóságot arra, hogy a megoldásodért fizessen, így érdemes belevágnod a megvalósításba.

Lépj velünk kapcsolatba!

Írd meg nekünk, hogy milyen MVP-re van szükséged! Mi pedig egy találkozó keretében megbeszéljük veled, hogy hogyan tudjuk megvalósítani azt.
Kapcsolat