Ha az ember egy szemernyit is érdeklődik a technológia iránt, akkor kétségtelen, hogy böngészés közben belefutott már az „IoT”, avagy a „dolgok internete” kifejezésbe. Ez viszont jóval több, mint egy újabb divatos kifejezés, amely szezonálisan meghódította a médiát. A dolgok internete körülvesz minket nyíltan – a vásárlástól megkímélő hűtő és az egyre kevésbé utópisztikus önvezető autó formájában – és rejtettebb módokon is – ilyen például a gördülékenyebb forgalomirányítás és egészségügy, esetleg forradalmasított gyártás is.

Az IoT széleskörű és sokféle alkalmazásának köszönhetően nem egyszerű, viszont elengedhetetlen meghatározni, mit is jelent ez a terminus. Kissé leegyszerűsítve, dolgok interneteként definiálható minden olyan machine-to-machine kommunikáció, amely egy hálózaton keresztül közvetít adatokat. Ebben az esetben pedig tulajdonképpen minden „dolognak” számít, ami IP-címmel felruházható. Ezzel az a bizonyos dolog beköthető egy okoshálózatba, alkalmas lesz a távoli adatgyűjtésre és -továbbításra. Az így összeszedett adat pedig szinte azonnal elemezhető és számos módon felhasználható.

A legenda szerint az első ilyen, internethez kapcsolt eszköz már 1982-ben megszületett, méghozzá igen praktikus okokból. A találmányhoz egész egyszerűen a szomj és a fölösleges mozgás elkerülésének igénye vezetett. Néhány leleményes programozó el akarta kerülni, hogy a lépcsőzés végeredménye egy kiábrándítóan langyos kóla legyen, így ravasz megoldást eszeltek ki. A Carnegie Mellon University egyik Coca-Cola automatáját mikrokapcsolókkal szerelték fel, ami figyelemmel tudta kísérni, hogy hogy áll az üdítőkészlet, és melyik palack mennyi időt töltött a hűtött automatában. A valós idejű adatok a fő kari számítógépre futottak be, jelezve, hogy épp van-e hideg kóla. Ezt az információt pedig már le lehetett kérni a kampusz összes gépéről.

Az elnevezés viszont csak évtizedekkel az első megjelenés után érkezett. Az „Internet of Things”, azaz a „dolgok internete” kifejezés Kevin Ashtontól származik, és 1999 óta használatos. Kevin Ashtont az vezérelte az IoT-vel való behatóbb foglalkozásra, illetve annak elnevezésére, hogy észrevette, az áruházak polcairól hiányzik egy bizonyos árnyalatú rúzs. Ez pedig egészen odáig vezetett, hogy az úriember részt vett egy nyomon követhető csomagolás megalkotásában a Procter & Gamble számára.

Mindkét példa jól mutatja, hogy igazán praktikus problémák hívták életre az innovatív adatgyűjtési megoldásokat. Ezeknek köszönhetően alakultak ki azok az összetett rendszerek, amelyeket ma IoT-nek nevezünk.

Idézet

​Hogyha lennének olyan számítógépeink, amelyek minden létező dolgot tudnának a tárgyainkról – a segítségünk nélkül gyűjtött adatok felhasználásával –, akkor mindent nyomon tudnánk követni és meg tudnánk számolni, csökkenthetnénk a pazarlást, a veszteségeket és a költségeket

– foglalta össze Kevin Ashton az IoT előnyeit az RFID Journal-nek egy évtizeddel a forradalmi trend elkeresztelése után. Azt is hangsúlyozta, hogy adatgyűjtés során az emberek „az idő, figyelem és pontosság végessége miatt” sokkal hajlamosabbak a hibázásra, mint a számítógépek.

De látogassunk vissza egy pillanatra az automatáinkhoz. Elsőre egész egyszerű feladatnak tűnik annak meghatározása, hogy épp elérhető e elegendő üdítő egy irodányi ember szomjának csillapítására. Ha jobban belegondolunk, erről állandó, valós idejű adattal szolgálni már nagyon is időigényes feladat. Akkor mi a helyzet azzal a több mint 6,9 millió automatával, ami az USA-ban található? Vagy azzal a több mint 3,8 millió Japánban üzemelő eszközzel, melyből megközelítőleg 980.000 ugyanannak a cégnek, a Coca-Colának a kezében van – ahogy az a cég honlapjáról is kiderül. Így talán nem is annyira meglepő lépés, hogy az említett cég úgy döntött, hogy szomjoltó masináinak harmadát hozzáköti az internethez, folyamatosan adatot biztosítva ezzel az utántöltési és karbantartási szükségletek mellett a fogyasztási szokásokról is – derül ki az Internet of Business cikkéből.

Ennél viszont vannak összetettebb méréseket igénylő feladatok is, mint például a levegőszennyezettség figyelése. Az erre specializálódott BreezoMeter például huszonnyolc különböző országból és hétezer hivatalos állomásról gyűjt adatokat, további forrásokat is felhasználva műholdas méréseket, meteorológiai és forgalmi adatokat is beleértve. Könnyű belátni, hogy pontos és aktuális adatok gyűjtése ennyi forrásból aligha lenne emberileg kivitelezhető.

Az IoT túlmutat a gépileg vezérelt adatgyűjtés határain. A forgalom, vérnyomás, légszennyezettség, termékmozgatás vagy bármi más elképzelhető dolog méréséből felhalmozott, ömlesztett adatot hasznos információvá kell konvertálni. Az akár tetrabájtnyi adat feldolgozásához elengedhetetlen az automatizált elemzés, amely olyan fortélyokat is alkalmaz, mint a mintafelismerés és az anomáliák keresése.

A megbízható működés biztosításához a BreezoMeter óránként 680 GB adatot dolgoz fel mialatt 271 millió pont levegőminőségét számolja ki. Ez megközelítőleg 29 GB adatot hoz létre óránként, ami 300.000 GB felhőben tárolt adattá adódik össze. A folyamat eredményeképp pedig a sokbájtnyi adat pontos, élő, könnyen kezelhető és érthető információként jelenik meg a felhasználói felületen.

A BreezoMeter példája az IoT másik fontos aspektusára is rávilágít: különböző típusú eszközök és információkat lehet összekötni, kombinálni, mélyebb megértést és hatékonyabb megoldásokat téve lehetővé. Okosgyártás mellett döntve egy összetettebb IoT-rendszer jelentősen lecsökkentheti a karbantartási, gyártási és fenntartási költségeket, emellett hatékonyabb üzleti döntéseket is lehetővé tesz minden területen, egészen a termékraktározástól az árkalkulációig.

Vannak, akik odáig merészkednek, hogy a dolgok internetét a negyedik ipari forradalom elhozójának tartják, hiszen alapjaiban formálja át mindazt, amit a földműveléstől, a gyártásról, a szállítmányozásról és sok egyéb tevékenységről gondolunk. Ezt a tábort erősíti Derek O´Halloran is, aki az IoT megoldások 2016-os világkongresszusán ebben a témában tartott előadást. Derek O´Halloran szerint az új korszakot önműködő járművek hálózata, neurokommunkiáció, elosztott energiatermelési rendszerek, teljesen automatizált mezőgazdaság és elosztott gyártás fémjelzi.

Egy új korszak határával viszont mindig érkeznek leküzdendő akadályok is, legyenek azok technológiai, társadalmi vagy épp jogi bonyodalmak. Az IoT egyik gyermekbetegsége épp az egyik legnagyobb előnyéből, az összeköthetőségből fakad. Számos különböző forrásból lehet egy időben adatot gyűjteni és elemezni, ami komplexebb képet biztosít, mint valaha. A problémát viszont az jelenti, hogy különböző gyártók eszközei nem mindig hajlandók a teljes együttműködésre. Kompatibilitási problémák a „generációs különbségekből” is adódhatnak, azaz abból, hogy az eszközök és programok különböző verziói nem kommunikálnak megfelelően egymással.

Szerencsére a standardizálás és az együttműködési kezdeményezések már bőszen bontogatják a falakat. Az AIOTI, azaz az IoT-innovációs szövetség is a megbeszélés és a stratégiai, ágazatok közötti összefogás fontosságát, a mindenkit érintő aggodalmak együttes megoldását hangsúlyozta. Emiatt a szövetség előnyösnek tartja a közös javaslatok és vezetővonalak kidolgozását, amelyek az ágazatokon átívelő kétségekkel foglalkoznak.

Sokan viszont továbbra is kételkednek a standardizálás esetleges sikerében, ugyanis kérdéses, hogy az mennyire tud lépést tartani a gyorsan változó technológiával. Áldásosabb megközelítés lehet a cégek közötti kollaboráció, így az együttműködésre vállalkozó cégek egy előre meghatározott cél érdekében ki tudják aknázni az elérhető technológiákban rejlő teljes potenciált. Ez volt idén a londoni IoT Tech Expo egyik fő témája is, ahol olyan sikeres projektek merültek fel, mint a Ford és az Amazon közös hangalapú irányítórendszere. A húzóneveket felvonultató példán túl azt is hangsúlyozták, hogy a gyümölcsöző együttműködés nem csak a nagyvállalatok sajátja, pici start-up cégek is hozzájárulhatnak a közös célhoz. Emellett azt is fontos megemlíteni, hogy ideális esetben a dolgok internetének alkalmazása nem kizárólag IT-felelősség. A legjobb megoldások általában az ágazatok közötti összefogásból születnek a szerteágazó szaktudásnak és rálátásnak köszönhetően.

Lépjen velünk kapcsolatba!

Írja meg nekünk fejlődési és fejlesztési céljait! Mi pedig egy találkozó keretében megbeszéljük Önnel, hogy hogyan érheti el ezeket.
Kapcsolat